A Központi Bank projektje a bankok által fizetett értékeket használja fel a technológiai szektorban való felhasználásra. 2019-ben a gyűjtemény elérte a 274,4 millió R$.
A jegybank saját alapra tart igényt, míg a Gazdasági Minisztérium 248 közpénzzel küzd a megszüntetésért, hogy kiküszöbölje a költségvetésből az úgynevezett „bélyegzett pénzt”. A BC Kamarában folytatódó autonómiaprojektjébe beépítettek egy cikket, amely egy alap létrehozásáról rendelkezik az autarkia „befektetéseinek és stratégiai projektjeinek” támogatására.
A projekt forrásai a bankok által a jegybanknak befizetett összegekből származnak, technológiai rendszerekben történő felhasználás céljából. Csak 2019-ben a gyűjtemény elérte a $274,4 millió R$. Egyelőre nincs előrejelzés arról, hogy valójában mennyit juttatnak az alapba.
A Jair Bolsonaro-kormány által tavaly a Kongresszusnak küldött, a Központi Bank autonómiájára hivatkozó 112. számú kiegészítő törvényt beépítették egy másik, 1989 óta a kamarában lévő 200. számú javaslatba, hogy megkönnyítsék az eljárást.
A szöveg egyik fő pontja a jegybank elnökének és az autarkia nyolc igazgatójának négyéves határozott mandátuma volt. Az ügy előadója Celso Maldaner szövetségi helyettes (MDB-SC) volt. Celso jelentésében létrehozza a Nemzeti Pénzügyi Rendszer Fejlesztési Alapot, amely a jegybank felelősségi körébe tartozik. A 2019-ben kiküldött kormány-előterjesztésben nem szerepelt ilyen alap.
Az O Estado de S. Paulo és a Broadcast (a Grupo Estado valós idejű hírrendszere) című újság vizsgálata szerint a cikk felvétele magának a Központi Banknak a kérése volt.
A szándék az, hogy a pénzt elsősorban technológiai projektekre használják fel, ami a Bank jelenlegi elnökének, Roberto Campos Netonak az egyik prioritása.
A cikk előírja, hogy a BC a forrásokat a központi bank által kiadott rendeleteknek megfelelően kezeli. A Nemzeti Monetáris Tanács (CMN) iránymutatása alapján. Még mindig nincs bizonyosság arról, hogy a forrásokat hogyan fogják felhasználni, vagy mennyi lesz az alap rendelkezésére. A BC szerint a Nemzeti Monetáris Tanács által szerkesztendő rendelet határozza meg, hogy a bankok által évente befizetett összeg hány százaléka kerül az alapba.
A javaslat azzal számol, hogy a jegybank csak a CMN felé számol el a pénzfelhasználással. Amelyet a KT elnöke, a gazdasági miniszter és a gazdasági minisztérium pénzügyekért felelős szaktitkára alkot.
Az alap létrehozása ellentétes a Szenátusban tavaly elkezdett 187. sz. Alkotmánymódosítási Javaslattal, amelyet a Gazdasági Minisztérium támogat, mind a 248 alkotmányon kívüli alap kioltásával ( az alkotmány nem írja elő), amelyek mintegy 220 milliárd R$ értékű forrást koncentrálnak.
